Lovaglási stílusok

A n g o l s t í l u s

Ma már szinte a legelterjedtebb lovaglási módszer, amelyben háromféle kis szak ágat találhatunk: Díjugratás,Díjlovaglás és Lovas tusa.Ezen alpontok mindegyike más lovat és más lovast illetőleg más felfogást igényel. Az alpontok váltásával a ló felszerelései is változnak, ide értve a nyereg kialakítását,a kantár szerkezet és zabla könnyítését... stb.Viszont ami minden egyes stílusnál nagyon fontos és a későbbiekben is kelleni fog, az idomító munka, amely mindegyik szak ágnál elengedhetetlen. Ezen stílus a legközkedveltebb. Az angol stílusnál fontos szerepet kapnak a segítség adások amivel iránytani lehet a lovat, láb,pálca stb. Egy sokkal összeszedetettebb lovaglási fajta.

W e s t e r n s t í l u s

A western lovaglás leginkább még abban az országokban honos, ahol a lovakat még mindig szarvasmarha terelésre használják, mint Amerikában. De egyre többen követik más országokban is, hiszen minden lovas szereti a könnyű, kiegyensúlyozott, érzékeny ló lovaglásának élményét és mindenki szívesen próbára teszi tudását a western lovaglás fogásainak elsajátításával. Amerika a western lovaglás hazája. A western lovaglásnál a szokásosnál hosszabb lábtartást alkalmazunk. A szárat egyik kezünkben tartjuk, a másikat szabadon hagyjuk, hogy a lasszóval elfoghassuk a marhát vagy lőhessünk, stb. A lovat főként tartásunkkal és súlyunkkal irányítjuk, nem annyira a kezünkkel és a lábunkkal.

N a t u r a l H o r s e m a n s h i p

Hazánkba is pelopózott egy olyan "új" irányzat, amiről Pat Parelli nagyon találóan azt mondta, hogy "olyan régi, hogy ma már újra újnak számít". Ez a Natural Horsemanship. A "Horseman" szó Amerikában azokat a lovas embereket illeti, akik igazi lovas emberek. Ők olyan, lóval foglakozó emberek - lehetnek akár lovasok, fogathajtók, tenyésztők, szabadidő lovasok - akik a lóval való összes tevékenységükben megfelelő alapjártassággal rendelkeznek. Vannak ugyanis olyan "szakbarbárok" - és nem is kevesen - akik például rendkívül jó versenyzőnek tartják magukat, magas szintű versenyekre járnak, de lovukat nem tudják a lószállítóra feltenni, a díjkiosztásnál lovuk nem hajlandó még egy percre sem megállni, a pályára úgy kell őket bevezetni, mert a ló már annyira utálja a versenyzést, hogy nem hajlandó a lovasa kérésére bemenni. Ezeknek az embereknek a kezében a ló egy szükséges eszköz a cél elérése érdekében. Hiszen, ha vennék a fáradságot, hogy sporttársukról, a lóról többet megtudjanak, hogy megértsék őt, a problémák többsége maguktól megszűnne. A Horseman-ek viszont megpróbálják a lovunkat megérteni.

A Natural Horsemanship kifejezés azt jelenti, hogy a lóhoz a saját természetes viselkedésére alapozottan próbálunk meg közeledni. Ez a horsemanek filozófiája.

Tehát lehetőleg erőszakmentesen, pozitív motiváción keresztül és nem állandó kényszerítéssel - legyen az akármilyen kicsi is - próbáljuk meg a lovat tanítani, és egyáltalán vele kommunikálni.

M a g y a r s t í l u s, v a g y i s l o v a s í j á s z a t

A lovasíjászat az ősi magyar, illetve ázsiai lovasíjász népek harci hagyományait felelevenítő sport. Kialakulása Kassai Lajos nevéhez köthető, aki régészeti ásatásokon talált leletekből rekonstruálta a I-XII. századi lovasnépek íjait, majd a gyakorlatban is kipróbálta azokat. Ezt követően kidolgozta a lovas íjászat teljes szabályrendszerét, szervezeti felépítését és bemutatókon, versenyeken azóta is rendületlenül népszerűsíti a sportágat. Kassai oktatott már kanadai, amerikai, de még indián lovasíjászokat is. Külön nyerget használnak az e fajta lovagláshoz is. Az íjászatot és a lovaglást külön is meg lehet tanulni, és általában külön szokás ezt elkezdeni. Ennek megfelelően a lovasíjász táborokban először mindenki íjászatot tanul. A tanulók ilyenkor 30-40-50-60 méteres távolságokra lévő célokra lövéseket adnak le. Kezdetben alapállásból, majd fordulásból, guggolásból stb. Álló célok után következnek a mozgók: futóvad és lengőcél, majd aki alkalmasnak érzi magát, lőhet korongra is. A lovasíjászatnál alkalmazott lovaglás nagyban különbözik legtöbb lovasiskolában alkalmazott angol lovaglási módtól.

D á m a l o v a g l á s

A dámalovaglás manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvendő lovaglási stílus. A dámalovasok féloldalasan ülnek a nyeregben, lovaikkal pedig olyan csodálatos karüsszelt adnak elő, mely önálló műsorként is megállja helyét. Ez a lovaglási mód tehát évszázadok hagyománya, melyet megőriztek a dámalovasok modern világunkban is. Az első féloldalas nyergek inkább székekhez hasonlítottak és még csak a lovon történő kényelmesebb utazást tették lehetővé, az ilyen módon közlekedő hölgy mellé mindig kellett egy hagyományos módon nyeregben ülő kísérő, aki úrnője lovát vezette, irányította.