♘ T ö r t é n e t ü k ♘

Ősök nyomában

Az első lófélék több mint 50 millió évvel ezelőtt tűntek fel. Rendkívül hosszú fejlődésük során egyre nagyobbra nőttek, lábujjaik száma ötről egyre csökkent, valamint a lomb- és gyümölcsevésről - az erdők visszaszorulásával - áttértek a fű legelésre.

Ⅰ.  

1876 - ban, az USA déli részén, egy eocén kori sziklában megtalálták a ló ma ismert legkorábbi ősét. Legkorábbi ősük, a Hyracotherium más néven Eohippus - nak is szokták nevezni, ami 'hajnali lovat' jelent. A Földön megtalálható volt akkoriban még egybetartozó, összes mai kontinensen. Róka méretű miniló, az aprócska, körülbelül 35 cm magam, elsősorban lombokkal és cserjékkel táplálkozó élőlény még nem rendelkezett patákkal. Az elülső lábain 4, míg a hátulsókon 3 ujja volt. Fejformája, testfelépítése és lábszerkezete leginkább egy rókáéhoz, farka pedig a mai szamarakéhoz hasonlítót. Erdőkben élő barna, zebracsíkos állat a környezetében illő színének köszönhette túlélését.   

Ⅱ.

A következő fejlettségi szinten lévő lóelőd, a Mesohippus. Körülbelül 25-40 millió évvel ezelőtt, az oligocén és a miocén idején jelent meg (korszakok). Ebben az időben az erdős és mocsaras vidékek egy részének helyét füves területek vették át. A Mesohippus őslónak mind elülő, mind hátulsó lábaikon 3 ujj volt, de testtömegük nagy részét már a legnagyobb, középső ujj viselte. Megnyúlt lábú, 60 cm magas és 120 cm hosszú volt.

Ⅲ.

A Parahippus korábban az éghajlat változása kezdetében a kiterjedt erdőségek kezdtek visszahúzódni, és megjelentek a végtelen prérik. Így ez az ősló a lombok mellet már megkóstolta az akkoriban teret hódító füveket is. 

Ⅳ.

Körülbelül 17 millió évvel ezelőtt, Észak-Amerikában tűnt fel a Merychippus. A 90 cm magas minilónak a fogazata már egészen hasonló volt a mai lovakéhoz. Már egyetlen ujjon járt, bár mellette lévő két ujj még megvolt. Ez a kis ló már csoportosan élt.Ezt az ősipatást tekintik a modern lovak, az ősének.

Ⅴ.

A Pliohippusból kialakult lovaknak három alfaja van, az Erdei vadló, a Tarpán és a Przewalski vadló. Körülbelül 6 millió évvel ezelőtt élt a földön. Egy lábujjal rendelkezett, már ténylegesen patásnak nevezhető állat. Nagyjából 120 cm -es marmagasságú volt, és az egész világon elterjedt, de ismeretlen okokból 8000 évvel ezelőtt eltűnt. Ezután az Újvilágban legközelebb az 1400 -as évvel végén, a spanyol hódítók segítségével jutottak lovak.

Ⅵ.

A ma élő ló, az Eguus caballus körülbelül évvel ezelőtt jelent meg a Földön. Ezek a lovak már mind pusztákon és sztyeppeken élte. A korai zebracsíkok már csak a farukon és a végtagjaikon voltak fellelhetők, és egyre több ló szőrszíne alkalmazkodott az új környezethez: az egérszürke, fakó és világos pej színek váltak általánossá ebben az időszakban.

♘ A   l ó    r o k o n a i ♘

A ló legközelebbi rokona a szamár, a vadszamár, valamint a zebra. A szamár és a ló keresztezéséből alakult ki az öszvér. Ezek mindegyike visszavezethető egészen az Eohhipusig. A mai ló közelebb ősei már zebrától és szamártól elkülönült evolúció ágat alkotnak. A ló távolabbi rokonai sokakban hasonlít hozzá a szintén páratlanujjú orrszarvú valamint a Tapír.

(Az állatok nevét úgy tudhatod meg ha az egeret rá viszed a képre)